Picture
A különböző intézményekben kétévente sorra kerülő ókortudományi konferenciák persze arra is jók, hogy bemutatkozzanak az adott egyetem műhelyei, doktori iskolái. Most, az "XMÓK"-on a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Doktori Iskolájának köteteihez lehetett hozzáférni, köztük a 10 éves fennállás kapcsán megjelenthez, amiben két ókortörténeti és vallástörténeti vonatkozású tanulmány is megjelent. A pontos bibliográfiai adatok és a tanulmányok:

Fröhlich Ida (szerk.): Tíz éves a Történettudományi Doktori Iskola. Piliscsaba 2011. (Khronosz. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskolájának sorozata 3.)

Fröhlich Ida: A hatalom jelképei az ókori Izraelben, pp.17-28
Dávid Nóra: "Minden ház, amelyben egy ember meghalt, tisztátalanná válik hét napra." Tisztaság és tér szerepe a qumráni közösség halottkultuszában. pp.29-42

A kötet - több más történettudományi vonatkozású tanulmánnyal együtt - mától megtalálható lesz a Nyíregyházi Főiskola könyvtárában, a Doktori Iskola egy másik kötetével együtt. :)

(A képen a kötet borítója)

 
 
Picture
Lassan egy hete kezdődött, és szombaton végződött a X. Magyar Ókortudományi Konferencia, és én most jutok el ahhoz, hogy egy kis reflexiót, visszatekintést nyújtsak az eseményről. A konferencia témája "Szöveg és hagyomány" volt, és mindjárt felmerül a kérdés, hogy érdemes-e egy diszciplina (jelen esetben a magyar ókortudomány) rendszeres seregszemléjének egy olyan tematikus címet adni, ami óhatatlanul lekorlátozza az egyéni témákat és címeket. (Ahogy a hírek szerint volt is olyan, aki azért nem jelentkezett előadással, mert úgy gondolta, nem tud most a témához illeszkedő előadással előrukkolni.) Talán célszerűbb lett volna a két évvel ezelőtti pécsi rendszert követni, ahol előzetesen különböző műhelycsoportok alakultak (pl. "Anatólia ókori története"), és ezek a csoportok maximális szabadságot kaptak valamilyen közös szekció-tematika kialakítására (vagy éppen nem éltek ezzel a lehetőséggel, ha nem kívántak).
Ebből adódott a másik - khm. - jellegzetessége a konferenciának, nevezetesen az egymáshoz kapcsolódó, esetleg egymásra reflektáló előadások igencsak szét voltak dobálva időben, és a különböző nagy szekciók között. Így történhetett, hogy az egyik délelőtt két újasszír előadás útán egy óasszír kereskedős téma következett (legalább valami kronológiai sorrend lehetett volna), majd "kínai és indiai szöveghagyományok mongol történeti művekben", vagy egy másik napi egyiptomos és koptos témák után szintén "koptos" és egyiptomi hellenisztikus témák egy másik nap másik szekciójában.
Érdekes volt továbbá, és ez nyilván a helyszínből is következett (Pázmány, bölcsészkar), hogy a résztvevők nagy része Pestről ingázott ki minden nap vonattal.; ez két további következménnyel járt:
  • korán kellett kelni (az ilyen jellegű konferenciák egyik vonzó eleme egyébként az, hogy az otthoni hétköznapi rutinhoz képest belefér némi reggeli lazaság, ezzel szemben a magam részéről például rendszeresen 5.40-kor keltem, hogy a vonatot elérjem...)
  • a minden konferencián szokásos, és gyakran még hasznosabb informális részek (beszélgetések, konzultációk, stb.) jórészt mindenféle közlekedési eszközökre koncentrálódott, mint helyszínre - ez sajátos "feelinget" adott a konferenciának.

Még pár apróság:
  • remek volt az absztraktkötet, ugyanakkor jó lett volna feltüntetni a résztvevők affíliációját (egyetem, doktori iskola...), már csak azért is, mert örvendetesen több intézményből, hazai és külföldi doktori iskolákból érkeztek előadók;
  • nem árt ilyenkor, ha minden szekcióban van készenlétben egy technikus, aki probléma esetén tudja buherálni a prezentációs eszközöket. Bár sok probléma nem volt, de az ördög nem alszik...

Mindent összevetve azonban hangulatos kis konferencia volt az "XMÓK"; folytatása következik, két év múlva az ELTE Ókortudományi Intézetének rendezésében, a "XIMÓK", azaz a XI. Magyar Ókortudományi Konferencia...

 
 
Közeleg a május vége, és ez ilyenkor "páros" évben, 2012-ben azt jelenti, hogy közeleg a magyar ókortudomány aktuális seregszemléje, ezúttal Piliscsabán, a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán. Az idei, immár tizedik alkalom május 23-26 között kerül sorra, és a pontos program megtalálható immár itt is, a PPKE Klasszika Filológia Tanszékének a honlapján. Érdemes böngészgetni, és bár a szekcióbeosztások egy kissé (számomra legalábbis) esetlegesnek tűnnek, hiszen hettita-kori és egyéb anatóliai előadások össze-vissza szét lettek dobálva, de azért lesz itt a klasszikus görög-római világon kívül orientalisztika, patrisztika, középkori latin, és még sok minden más is. (Most látom, itt megtalálhatóak az absztraktok is.)
 
 
Elkészült a X. Magyar Ókortudományi Konferenciára szánt előadásom előzetes absztraktja. Íme:

Szöveg és írásbeliség Urartuban

A Kr.e. 9-7. század között Kelet-Anatóliában fennálló Urartu az ékírás korabeli asszír változatát veszi át szikla- és sztéléfelirataiban. Ez a jelenség tágabb összefüggéseiben három jelenség miatt fontos:

  1. Az ékíráshasználat az ókori keleten a Kr.e. I. évezred első felében az azt megelőző időszakokhoz képest kezd háttérbe szorulni, újra csak Mezopotámiára (Asszíria és Babilon) korlátozódik; az egyetlen kivétel ez alól Kelet-Anatólia, ahol Urartu megjelenésével olyan új területeken jelenik meg az ékíráshasználat, ahol addig nem volt ez jellemző. (vö. G.Wilhelm: Urartu als Region der Keilschriftkultur. In: Haas, V. (szerk.): DasReichUrartu:EinaltorientalischerStaatim1.Jahrtausendv.Chr.Konstanz1986:95-113)

  2. (Legalábbis hagyományosan) a köztudatban az asszír-urartui viszony a Kr.e. 9. század végén (is) egyfajta antagonisztikus politikai ellenségeskedésként jelenik meg; a kétségtelenül markáns urartui kulturális, vallási jelenségek között viszont az íráshasználat tekintetében egy jellegzetes asszír provinciális írnoki hagyomány jelenik meg (Uo.).

  3. Urartuban a hatalmi reprezentáció, az uralkodói legitimáció eszközei között hiányoznak a nagy ikonografikus ábrázolások, és felülreprezentáltak a különböző szöveges dokumentációk (kisebb vagy nagyobb szikla- és sztéléfeliratok).

Az előadás ezeknek a jelenségeknek a tükrében azt kísérli meg majd bemutatni, hogy mi lehetett az írásbeliség, az ékíráshasználat speciális szerepe Urartuban.

Buhály Attila

Nyíregyházi Főiskola

http://www.haldiweb.com

(A konferenciára felhívás itt, a honlapja itt - természetesen még hiányosan, a programokat és az összefoglalókat majd folyamatosan töltik fel.)