Az új felsőoktatási törvényről

Karácsony előtt az országgyűlés elfogadta az új felsőoktatási törvényt. Az ezt megelőző időszak már hosszú ideje az átmenetről szólt, a különféle diskurzusokat nagy mértékben meghatározta az eljövendő törvénnyel kapcsolatos várakozások, hírek és rémhírek, különösképpen a tanárképzéssel kapcsolatban, és különösképpen is a Nyíregyházi Főiskolán folyó tanári mesterképzéssel és szervezeti felépítéssel kapcsolatban. Átnéztem az immár elfogadott törvényt, és alább következzék néhány szemelvény - teljesen szubjektívan, maximum valamilyen értelmező kommentárral, azzal kapcsolatban, hogy mi is várható, illetve mire érdemes felkészülni. A szemezgetés persze teljesen szubjektív, egyéb észrevételeket, értelmezéseket szívesen várok a kommentekben is.
Tehát:

• A ciklusokra bontott, osztott és az osztatlan képzések szerkezetét a Kormány határozza meg. (Ez ugyebár azért érdekes, mert az egyik legfontosabb változás a tanárképzésnek az osztatlan képzésbe való átkerülése ugyebár.)
• A felsőoktatási intézmény egyetem vagy főiskola lehet. (Ez csak látszólag triviális megállapítás.  Az eddigi kétciklusú rendszer lényege épp az volt, hogy tkp. kezdett elmosódni a határ az egyetemek és a főiskolák között - a doktori képzéseket nem számítva természetesen.. Magam is sokszor elmondtam nyílt napokon, mesterszakra szóló "toborzókon", hogy a nálunk szerzett történelem-egyéb tanári diploma pontosan ugyanolyan értékű, mintha valaki Debrecenben vagy az ELTÉ-n szerzi meg. Ez most egy kicsit változni is fog, meg lehet, hogy nem is, ld. később...)
• A főiskola alapképzést, –a kormányrendeletben meghatározottak szerint  mesterképzést, osztatlan képzést (...) folytathat. (kiemelés: B.A. - talán az egyik legfontosabb passzus a jövőbeni orientációt illetően, legalábbis azok után, hogy eddig mindenféle médiahír és pletyka nyomán az elmúlt időszak egyik leggyakoribb témája a tanárképzés jövője volt, legalábbis annak a megkérdőjelezése, hogy jogosultak leszünk-e mesterképzést, vagy egyáltalán tanárképzést folytatni. A kérdés persze még nem dőlt el, csak egy jövőbeli kormányrendelet keretébe utalja.)
• a tantervet felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben a miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján, szakirányú továbbképzésben szabadon készíti el a felsőoktatási intézmény. A tanterveket ötévente felül kell vizsgálni. Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor.

A felvételivel és a beiratkozással kapcsolatban:

• A beiratkozást megelőzően a hallgatóval – a Kormány által meghatározott feltételekkel – hallgatói szerződést kell kötni.
• A felvételre jelentkező egy felvételi eljárásban legfeljebb öt jelentkezést nyújthat be. Amennyiben ugyanazon szakra magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott és önköltséges képzési formára egyaránt jelentkezik, az egy jelentkezésnek minősül.
• A felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye és az adott intézményre megállapított felvehető létszámkeretek és maximális hallgatói létszám, valamint a jelentkezők által összeállított jelentkezési sorrend figyelembevételével – a mesterképzés kivételével – országosan egységes rangsorolás alapján dönt.
  
• A jelentkező egy felvételi eljárásban egy képzésre nyerhet felvételt.
• Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel
  
  a) feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése,
  
  b) feltétele lehet meghatározott szintű nyelvtudás,
  
  c) feltétele lehet egészségügyi –, szakmai –, pályaalkalmassági vizsgálat.
  
  A felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel
  
  a) a Kormány rendeletben határozza meg a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez egyes alapszakok esetében az érettségi vizsga teljesítésével kapcsolatos követelményeket,  b) az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények szakonként egységes szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határoznak meg.
  
  

A pedagógusképzés szervezése:

• az általános iskolai tanárképzés,
• a középiskolai tanárképzés. (azaz megszűnik a kétciklusú tanárképzés azon jellege, miszerint a tanárképzés alapjában véve egységes, azaz a végzettek alapból 5-13. osztályban taníthatnak és érettségiztethetnek. Az új szervezési rend alapjában véve visszatérés a "hagyományos" kétszintű tanárképzéshez.)
• az általános iskolai tanárképzés osztatlan képzésben szervezhető, a képzés időtartama nyolc félév, amelyet követően – hallgatói jogviszony keretében – két félév iskolai gyakorlatot kell teljesíteni
• a középiskolai tanárképzés osztatlan képzésben – a Kormány által meghatározott esetben osztott képzésként – szervezhető, a képzés időtartama tíz félév, amelyet követően – hallgatói jogviszonyban – két félév iskolai gyakorlatot kell teljesíteni (azaz kettéválik a 4+1-es [általános iskolai tanári] és 5+1-es [középiskolai tanári] képzés)
• A pedagóguspályára jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében alkalmassági vizsgán kell részt venniük.
• A Kormány határozza meg a pedagógusképzésben az alap- és mesterképzés, valamint az osztatlan képzés szakjait és szakirányait, választható egyenrangú szakpárjait és szakirányait, továbbá a mesterképzés szakosodási rendszerének általános szabályait. (Figyelem! A kiemelés megint tőlem - B.A.! A NyF-n van nekünk most 12 tanári mesterszak, amelyet  hallgató gyakorlatilag tetszése szerint párosíthat, azaz a történelemhez felvehet testnevelést, környezettant, magyart, és persze fordítva is, nem kevés fejtörést okozva za órarendszerkesztőknek - de ez nem baj! De mostmár ezek szerint megoldódik az ügy, Kormány bácsi majd megmondja, hogy mit mivel lehet alapból felvenni.)
• a tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését a tanárképző központ biztosítja
• A tanárképző központ koordinálja különösen a hallgatói meghallgatást, kiválasztást, felvételt, átvételt, a kreditelismerés, a pedagógiai szakképzés, a záróvizsga letételének folyamatát, és szervezi, ellenőrzi, valamint értékeli az iskolai gyakorlatot. Nyomon követi a hallgatói előremenetelt, pályakövetést végez. (Ez utóbbi két pont a szervezeti felépítés miatt fontos. Úgy látszik, egyfajta szervezeti hegemónia a tanárképzés tartalmi, szervezeti szabályozását illetően megmarad majd, legalábbis nálunk a NyF-n, és az ezzel járó kettős szerepek és óhatatlanul bekövetkező funkciózavarok - csak mostmár nem PKK-nak fogják hívni, hanem Tanárképző Központnak.)
• Ha a ciklusokra bontott, osztott képzés az adott szakon a továbbiakban osztatlan formában szervezhető meg, az adott alapképzési szakon és a teljes alapképzési szak beszámításával indított mesterszakon szakindítási engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény – kormányrendeletben meghatározottak szerint – osztatlan képzés indítását kezdeményezheti.  (Ez megint fontos lehet. Ezt én úgy értelmezem, hogy ha egy főiskola, jelen esetben mi, jogosítva vagyunk tanári mesterképzésre, akkor ezt - ha egy kormányhatározat a későbbiekben máshogy nem határoz - a továbbiakban is alapból jogosultak vagyunk olyan végzettséget nyújtó képzést folytatni, mint edddig, azaz végzett hallgatóink jogosultak 13. évfolyamig tanítani és érettségiztethetni - azaz jogosultak vagyunk 5+1-es tanárképzésre.)
  

Sok minden eldőlt tehát, de sok minden nem: ami nem, az talán a legfontosabb, azaz hogy hogyan pozícionáljuk magunkat a 4+1-es és 5+1-es tanárképzés rendszerében. Nekem amióta ez megjelent most a diskurzusban, vesszőparipám, hogy igenis, ragaszkodnunk kell az 5+1-es tanárképzéshez, azaz ha megvan a jogosultságunk a gyakorlatilag egyetemi szintű (A Debreceni Egyetemével vagy az ELTÉ-vel azonos) tanárképzés folytatására, akkor ezt nem szabad veszni hagyni. Legyen persze igenis egy független szervezet, amelyik ellenőrzi és számon kéri az oktatás minőségét (MAB?), de egyedül ennek a szervezetnek lehet joga erről ítélni, és nem egy parlamenti vagy kormánydöntésnek.
Ugyanakkor persze az is látszik, hogy rengeteg újjászervezni való dolog vár ránk: mintatantervek, felvételik, gyakorló és partneriskolák szervezete... és gazdagabbak vagyunk immár jópár év tapasztalatával, hiszen amikor a bolognai rendszer "bejött", ezt egyszer már végigzongoráztuk. Fogjuk fel úgy a dolgokat, hogy az eddigi tapasztalatok birtokában itt a lehetőség jobbítani és célszerűsíteni a rendszert; ehhez tapasztalatokat, ötleteket, pozitív kritikákat volt és jelenlegi hallgatóktól is várok nyílt vagy magán kommentekben!