Két különálló hír a webvilágból, látszólag semmi közük egymáshoz, de talán majd kiderül, hogy mégis:
Hogy hol a kapcsolat a két hír között, és legfőképpen miért érdekes a Haldiweb szempontjából bármelyik is? Az első hír kapcsán nem is maga a gyógyszerfejlesztés a lényeg, hanem annak a nyílt volta: ez azt jelenti, hogy a kutatómunka nem egy zárt team egyetemi boszorkánykonyhájában folyik, hanem az információk, a tapasztalatok megosztása nyíltan zajlik, abba bárki bekapcsolódhat. A kulcsfogalom itt a nyíltság; és épp ez jutott eszembe nekem is a második hír, a Könyvkonnektor bejegyzését olvasva. A lényeg ez utóbbi esetben, rövidre zárva, hogy egy folyamat elején (Magyarországon pláne a legelején) vagyunk: az elektronikus tankönyvek megjelenése gyökeresen át fogja alakítani a felsőoktatást. Vegyük csak az Apple legújabb kezdeményezését, az iBooks-ot, aminek keretében bárki középiskolai tanár vagy főiskolai, egyetemi oktató elkészítheti saját e-tankönyvét, és azt akár évről évre frissítheti. (Elképzelem: a következő félévben esedékes kurzusaimhoz a nyáron összedobok egy jó kis jegyzetanyagot, hivatkozásokkal, adatbázisgyűjteménnyel, amihez a hallgatóknak hozzáférést adok, és a jegyzetet évről évre frissítem - valahogy úgy, ahogy most például az ehhez képest már "fapados" ppt-immel teszem...)
A lényeg ugyanakkor nem is pusztán csak itt van. Ha visszatérünk a gyógyszerkészítéses cikkhez, és megnézzük a dolog nyíltsága kapcsán megjelent alapelveket, a következőket találjuk:
Vegyük észre, ezek a pontok tovább mutatnak "puszta" (ugyanakkor természetesen nagyon fontos) gyógyszergyártáson. A mai tudásmegosztásos és "self-publishing" (ld. a fenti e-tankönyves elmélkedést, bár ahogy erre a Könyvkonnektor is felhívja a figyelmet, ez nem pontosan ugyanaz) világban az információk áramlása, mondjuk egy főiskolai/egyetemi szeminárium, tudásanyag tekintetében, sokkal jobban felgyorsul. Míg eddig évekig, plusz a megfelelő kiadványozási bizottságok támogató pénzeiig kellett várni például egy jegyzetanyag kiadásához, ezt mostantól kezdve rendszeresen, évről évre megtehetem, ráadásul akár az adott szemináriumi csoport tudásszintjéhez, képességeihez igazítva. Sőt, ezt a "tananyagot" akár maga a csoport is összeállíthatja, hiszen eleve mindenkinek megvan az a témája, amiből a félév során felkészül, referál, szemináriumi dolgozatot ír, stb.
Világszerte, így Magyarországon is a közoktatás is, de a felsőoktatás is a helyét keresi. A Könyvkonnektor zárásképpen utal arra, hogy magyar felsőoktatási intézmény még nem "regisztrált" az iBookson. Pedig aki itt elsőnek lép, nagyot lép...
(Az ötletek a Könyvkonnektoron és a Netidők tumblr-oldalán keresztül jutottak el hozzám.)
- A Sydney-i Egyetem nyílt maláriaellenes gyógyszer fejlesztésébe fogott. (Kiemelés tőlem, B.A.)
- Az elektronikus tankönyvekről, azok implementációjáról elmélkedik legutóbbi bejegyzésében a Könyvkonnektor.
Hogy hol a kapcsolat a két hír között, és legfőképpen miért érdekes a Haldiweb szempontjából bármelyik is? Az első hír kapcsán nem is maga a gyógyszerfejlesztés a lényeg, hanem annak a nyílt volta: ez azt jelenti, hogy a kutatómunka nem egy zárt team egyetemi boszorkánykonyhájában folyik, hanem az információk, a tapasztalatok megosztása nyíltan zajlik, abba bárki bekapcsolódhat. A kulcsfogalom itt a nyíltság; és épp ez jutott eszembe nekem is a második hír, a Könyvkonnektor bejegyzését olvasva. A lényeg ez utóbbi esetben, rövidre zárva, hogy egy folyamat elején (Magyarországon pláne a legelején) vagyunk: az elektronikus tankönyvek megjelenése gyökeresen át fogja alakítani a felsőoktatást. Vegyük csak az Apple legújabb kezdeményezését, az iBooks-ot, aminek keretében bárki középiskolai tanár vagy főiskolai, egyetemi oktató elkészítheti saját e-tankönyvét, és azt akár évről évre frissítheti. (Elképzelem: a következő félévben esedékes kurzusaimhoz a nyáron összedobok egy jó kis jegyzetanyagot, hivatkozásokkal, adatbázisgyűjteménnyel, amihez a hallgatóknak hozzáférést adok, és a jegyzetet évről évre frissítem - valahogy úgy, ahogy most például az ehhez képest már "fapados" ppt-immel teszem...)
A lényeg ugyanakkor nem is pusztán csak itt van. Ha visszatérünk a gyógyszerkészítéses cikkhez, és megnézzük a dolog nyíltsága kapcsán megjelent alapelveket, a következőket találjuk:
- Minden adat és minden ötlet nyilvánosan megosztásra kerül
- Bárki bekapcsolódhat a fejlesztésbe a projekt bármelyik szakaszában
- A nyilvános párbeszéd fontosabb, mint a zárt üzenetváltás
Vegyük észre, ezek a pontok tovább mutatnak "puszta" (ugyanakkor természetesen nagyon fontos) gyógyszergyártáson. A mai tudásmegosztásos és "self-publishing" (ld. a fenti e-tankönyves elmélkedést, bár ahogy erre a Könyvkonnektor is felhívja a figyelmet, ez nem pontosan ugyanaz) világban az információk áramlása, mondjuk egy főiskolai/egyetemi szeminárium, tudásanyag tekintetében, sokkal jobban felgyorsul. Míg eddig évekig, plusz a megfelelő kiadványozási bizottságok támogató pénzeiig kellett várni például egy jegyzetanyag kiadásához, ezt mostantól kezdve rendszeresen, évről évre megtehetem, ráadásul akár az adott szemináriumi csoport tudásszintjéhez, képességeihez igazítva. Sőt, ezt a "tananyagot" akár maga a csoport is összeállíthatja, hiszen eleve mindenkinek megvan az a témája, amiből a félév során felkészül, referál, szemináriumi dolgozatot ír, stb.
Világszerte, így Magyarországon is a közoktatás is, de a felsőoktatás is a helyét keresi. A Könyvkonnektor zárásképpen utal arra, hogy magyar felsőoktatási intézmény még nem "regisztrált" az iBookson. Pedig aki itt elsőnek lép, nagyot lép...
(Az ötletek a Könyvkonnektoron és a Netidők tumblr-oldalán keresztül jutottak el hozzám.)
