Elkészült a X. Magyar Ókortudományi Konferenciára szánt előadásom előzetes absztraktja. Íme:

Szöveg és írásbeliség Urartuban

A Kr.e. 9-7. század között Kelet-Anatóliában fennálló Urartu az ékírás korabeli asszír változatát veszi át szikla- és sztéléfelirataiban. Ez a jelenség tágabb összefüggéseiben három jelenség miatt fontos:

  1. Az ékíráshasználat az ókori keleten a Kr.e. I. évezred első felében az azt megelőző időszakokhoz képest kezd háttérbe szorulni, újra csak Mezopotámiára (Asszíria és Babilon) korlátozódik; az egyetlen kivétel ez alól Kelet-Anatólia, ahol Urartu megjelenésével olyan új területeken jelenik meg az ékíráshasználat, ahol addig nem volt ez jellemző. (vö. G.Wilhelm: Urartu als Region der Keilschriftkultur. In: Haas, V. (szerk.): DasReichUrartu:EinaltorientalischerStaatim1.Jahrtausendv.Chr.Konstanz1986:95-113)

  2. (Legalábbis hagyományosan) a köztudatban az asszír-urartui viszony a Kr.e. 9. század végén (is) egyfajta antagonisztikus politikai ellenségeskedésként jelenik meg; a kétségtelenül markáns urartui kulturális, vallási jelenségek között viszont az íráshasználat tekintetében egy jellegzetes asszír provinciális írnoki hagyomány jelenik meg (Uo.).

  3. Urartuban a hatalmi reprezentáció, az uralkodói legitimáció eszközei között hiányoznak a nagy ikonografikus ábrázolások, és felülreprezentáltak a különböző szöveges dokumentációk (kisebb vagy nagyobb szikla- és sztéléfeliratok).

Az előadás ezeknek a jelenségeknek a tükrében azt kísérli meg majd bemutatni, hogy mi lehetett az írásbeliség, az ékíráshasználat speciális szerepe Urartuban.

Buhály Attila

Nyíregyházi Főiskola

http://www.haldiweb.com

(A konferenciára felhívás itt, a honlapja itt - természetesen még hiányosan, a programokat és az összefoglalókat majd folyamatosan töltik fel.)