Megjelent a JCS legújabb kötete. Részletek, tartalomjegyzék és a JSTOR-ra vezető linkek a vonal alatti kopipésztben.
--------------------------------------------------- 

The American Schools of Oriental Research is happy to notify you that the new issue of Journal of Cuneiform Studies is now available. The online issues of this journal are hosted on JSTOR on behalf of The American Schools of Oriental Research.

Journal of Cuneiform Studies Vol. 64, 2012 http://www.jstor.org/stable/10.5615/jcunestud.64

Published by: The American Schools of Oriental Research

   Reading Sumerian Names, II: Gilgameš
   Gonzalo Rubio
   Journal of Cuneiform Studies
   Vol. 64: 3-16.
   http://www.jstor.org/stable/10.5615/jcunestud.64.0003

   The Economic Status of Governors in Ur III Times: An Example of the
   Governor of Umma
   Marek Stępień
   Journal of Cuneiform Studies
   Vol. 64: 17-30.
   http://www.jstor.org/stable/10.5615/jcunestud.64.0017

   Three New Nippur Manuscripts of the Ur Lament, I
   Nili Samet and Selim F. Adali
   Journal of Cuneiform Studies
   Vol. 64: 31-37.
   http://www.jstor.org/stable/10.5615/jcunestud.64.0031

   Droit et divination: deux manières de rendre la justice. À Propos de
   dīnum, uṡurtum et awatum
   Jean-Jacques Glassner
   Journal of Cuneiform Studies
   Vol. 64: 39-56.
   http://www.jstor.org/stable/10.5615/jcunestud.64.0039

   A Musicological Interpretation of the Akkadian Term siḫpu
   Leon Crickmore
   Journal of Cuneiform Studies
   Vol. 64: 57-64.
   http://www.jstor.org/stable/10.5615/jcunestud.64.0057

   Spinning and Weaving Wool in Ur III Administrative Texts
   Richard Firth and Marie-Louise Nosch
   Journal of Cuneiform Studies
   Vol. 64: 65-82.
   http://www.jstor.org/stable/10.5615/jcunestud.64.0065

   Hittite dammeli-: Jurare in Verba Magistri?
   Jaan Puhvel
   Journal of Cuneiform Studies
   Vol. 64: 83-86.
   http://www.jstor.org/stable/10.5615/jcunestud.64.0083

   Esarhaddon’s Succession Treaty at Tell Tayinat: Text and Commentary
   Jacob Lauinger
   Journal of Cuneiform Studies
   Vol. 64: 87-123.
   http://www.jstor.org/stable/10.5615/jcunestud.64.0087

   Building XVI and the Neo-Assyrian Sacred Precinct at Tell Tayinat
   Timothy P. Harrison and James F. Osborne
   Journal of Cuneiform Studies
   Vol. 64: 125-143.
   http://www.jstor.org/stable/10.5615/jcunestud.64.0125

   ------------------------------------------------------------------------
   Critical Review

   Zu den vor-Ur III-zeitlichen Keilschrifttexten des World Museum,
   Liverpool
   Ingo Schrakamp
   Journal of Cuneiform Studies
   Vol. 64: 145-162.
   http://www.jstor.org/stable/10.5615/jcunestud.64.0145

   ------------------------------------------------------------------------

Egy királyfelirat állításának célja és a felirat lehetséges címzettjei közötti összefüggésen elmélkedik Barbara Nevling Porter egy 1995-ös tanulmányban (NEVLING PORTER, Barbara: Language, Audience and Impact in Imperial Assyria: Shlomo Izre'el - Rina Drory (eds.): Israel Oriental Studies XV. Language and Culture in the Near East. Leiden 1995 pp. 51-74).  Nyilvánvaló, hogy egy szöveg pontos értelmezéséhez nagyjából tisztában kell lennünk a szöveg címzettjeivel is; más és más célközönségnek és/vagy műfajban írt szövegek más és más stilisztikai, lexikai elemekkel gazdálkodnak, ahogyan tudjuk ezt jól manapság például az újságcikkek vagy tudományos igényű tanulmányok, esszék vagy költemények megkülönböztetése alapján. De honnan tudhatjuk ezt - mondjuk - egy aszír királyfeliratból?
    Nevling Porter Assur-ah-idinna sam'ali sztéléjét hozza fel egyik példának (ld. kép). A sztélét az asszír uralkodó a Kr.e. 671. évi egyiptomi hadjárat megörökítése céljából állíttatta, egy észak-szíriai, akkor már asszír uralom alatt álló városban, Sam'alban (ma: Zincirli), amit 1888-1902 között tárt fel egy német expedíció. (Az akkori leletek leírása itt. - A szöveg angol nyelvű fordítása itt, de magyarul is olvasható az Ókori keleti történeti chrestomathiában [III.G.14] ) A sztélé a város külső kapujában állt, feltűnő volt, elrendezését illetően szinte kínálta magát az olvasásra. A szöveg egyébként asszír nyelven íródott, és itt teszi fel a kérdést Nevling Porter: na de ki tudott elolvasni egy asszír nyelvű szöveget a nyilvánvalóan arámi nyelvű Sam'alban?
    A felirat "címzettjei" az egyébként nem túl nagy számú asszír helyőrség és helytartó lehetett - még akkor is, ha a katonaság és az adminisztráció nem kizárólag "bennszülött" asszírok közül rekrutálódott. Valószínűleg a felirat témájának is (az egyiptomi hadjárat) az ő lojalitásuk biztosítása az apropója. A felirat így inkább szólt a birodalmi adminisztráció önbecsülésének és hatalmi legitimációjának.
    A felirat ugyanakkor legalább annyira szól a helybeli elitnek is, amelyik valószínűleg nagy számban alkalmazott asszír írnokot fordítói és titkári teendőkre. A felirat az elit számára az asszír birodalmi jelenlétet jelentette. (Ugyanakkor persze a kormányzat is rá volt szorulva az elitre a hatékony kormányzás biztosításához.)
    A felirat ugyanakkor az írni-olvasni nem tudók számára is azt jelentette:

• a felettébb ritka és drága "árúcikk", az írott szó asszír uralkodói monopólium,
• jelenlétében demonstrálja az asszír király hatalmi potenciálját (a felirat készítésének elrendelésétől annak végrehajtásáig)

    Érdemes elgondolkodni ugyanakkor bizonyos mai párhuzamokon is: ki tölt időt emlékművek feliratainak részletes és pontos elolvasásával? Mégis mindenki tisztában van azok mondanivalójával, felállításuk céljával és apropójával. Olyan feliratokat is, mint például a sab'ali, nem szükséges mindig felolvasni - talán egyszer, az állítás után nyilvánosan felolvasták; utána azonban magával a létezésével üzen és tematizálja a város (és a városba érkezők) életét.