A Haldiweb hasznos linkjei közé felkerült a Pennsylvaniai Egyetem digitális régészet-adatbázisa. A honlapon lehet regisztrálni, és különféle "projekteket" létrehozni, ill. azokon keresztül különféle régészeti adatbázisokhoz, információforrásokhoz hozzáférni - a dolgot még én is tanulom, majd meglátjuk mi lehet belőle, mindenesetre ha csak sikerül összehozni egy jó kis online szemléltetőanyagot az Anatólia ókori története vagy a Bevezetetés a régészetbe kurzusokra (vagy esetleg horribile dictu az IKT-eszközök és -módszerek... kurzusra), ld. a tavaszi óráimat, már érdekes a dolog.

Két új adatbázis a Haldiweb "hasznos linkjei" között: (klikk a címekre, és innen is elérhetőek)

• az őstörténeti vonatkozású "the litics site" - a resource for archaeological lithic analysts;
  
• és a vallástörténeti-mitológiai vonatkozású Encyclopedia Mythica.
  

Enjoy!

Ma esti adatbázisajánlónk az Ószövetséghez, ill. annak utóéletéhez kötődik, mégpedig két dologgal:

1. Megjelent, ill. fokozatosan készül a digitális Misná. Kereshető adatbázis, részletes leírás a projektről és a digitális kiadásról itt.

2. Szintén alapos adatbázissal, kritikai (angol nyelvű) kiadással, fordítással készül a digitális Septuaginta. Részletek és a projekt elérhetősége itt.

Régen volt ugye az iwiw, a "social network" hőskorában, de ott csak a frászt kaptuk, amikor mindenféle cipőbolt jelölt meg minket ismerősnek. Majd jött a Facebook, látott és győzött. Használjuk kommunikációra, információk megosztására, "lájkolására". A "Face" ugyanakkor nem más, mint egy óriási zsibvásár, sose tudhatjuk, mondanivalónkat ki hallja meg éppen; épp azért az égig növésével párhuzamosan megjelentek olyan bokrok, amelyek kölönféle érdeklődés - hobbi, vagy akár szakma - szerint szerveződnek. Igaz ez a humán tudományokra is: van ugye már az Academia.edu, aztán itt van a Mendeley, mindkettő arra jó, hogy nem a "mit reggeliztem ma"-féle posztokkal nyomjuk tele, de ha akad valami publikáció, ott meg lehet osztani a pdf-eket, vagy éppen közös vagy hasonló kutatási témákat űzők csodálkozhatnak egymásra. Most pedig az Archaeoseek nevű portált sodorta az utamba a gugli, amely kifejezetten egy régész-"Facebook" akar lenni, legalábbis a leírása szerint. Lehet saját oldalt csinálni, van lehetőség képeket, blogbejegyzéseket megosztani, fórumozni, csoportokat léptrehozni vagy azokhoz csatlakozni. Enjoy it!

Ha az ókori Egyiptomról van szó, akkor laikus földi halandónak általában a "Halottak Könyve" az egyik, ami beugrik; köszönhetően általában a különböző "egyiptomos" kommersz filmeknek, amelyek persze nem abban horrorisztikusak, amikben az alkotók annak szánták. Offline módon Barry Kemp könyve volt nemrégen jó összefoglalás a témáról, online pedig itt van most a bonni egyetem adatbázisa, részletesen kereshető itemekkel, kor, helyszín és még sok minden más kritérium alapján.

A fenti címmel található egy régészeti adatbázis ezen a linken. Az Altaj-hegység régészetével, általánosságban pedig Belső-Ázsia ős- és kora-történetével foglalkozó weboldal az Oregoni Egyetemnek egy a térséggel foglalkozó projektből nőtt ki; bővebb infók erről a projektről itt olvashatók. hogy gyorsan átfutottam, az adatbázis még ingencsak a kezső lépéseknél tart, de azt ígéri, felnőtt korában lesz majd rajta interaktív térkép és bőséges bibliográfia is. De máris alapos infók olvashatók különböző helyi petroglifákról, türk régészeti emlékhelyekről, etnográfiai adatokról. A térség és a korszak iránt érdeklődőknek, "mongolistáknak" hasznos adatbázis lehet.

Még egy adatbázis: Az Upper Tigris Archaeological Research Project (UTARP) a Felső-Tigris vidék régészeti kutatásának a gyűjtőoldala. A nyitólap itt található; a különböző fülek között találunk egy áttekintést, ahol bőséges infó olvasható az adatbázis céljáról, a térségben folyó régészeti kutatásokról. Találhatunk térképet, és persze letölthető publikációkat, előzetes régészeti jelentéseket. Érdemes a projekt honlapját elmenteni a könyvjelzők közé, értékes tartalmakhoz és publikációkhoz férhet hozzá a térség ill. az adott korszakok iránt érdeklődő.
Az adatbázis, mint a tegnapiak is, megy a Haldiweb hasznos linkjei közé.

Kicsit elhanyagoltam mostanában a különböző adatbázisok és szakmai bibliográfiák bemutatását és rögzítését a Haldiblog hasábjain, és persze a megfelelő oldalán. Kárpótlásul jöjjön most két hasznos oldal az Archaeologie Online merítéséből:
1. A tübingeni Kerns Verlag szakmailag ide passzoló hosszú nevű tanszékével ("Abteilung für Ältere Urgeschichte und Quartärökologie" és "Instituts für Ur- und Frühgeschichte und Archäologie des Mittelalters") közreműködésében útjára bocsátott egy sorozatot "Tübinger Monographie zur Urgeschichte" címen. Az egyelőre még csak három kötetből álló sorozat darabjai megtekinthetőek és megrendelhetőek a kiadó és a sorozat honlapján.
2. A palesztínai Genezáret-tó régiójának ős- és ókortörténeti kutatási eredményeit mutatja be és teszi elérhetővé a Kinneret Reginal Project. A honlapon a környékbeli ásatásokról lehet alaposabb információkat szerezni, illetve különböző bibliográfiák és publikációk is elérhetőek és letölthetőek.
Jó böngészést!

Megjelent a Bibliotheca Orientalis 2012. évi kötete, benne főleg egyiptológiai témájú tanulmányok, de van Mezopotámia is, mégpedig "Bitumen in Ancient Mesopotamia. The Textual Evidence" (STOL, M.)

Az ókori frígek iránt érdeklődőknek ajánlható a Digital Gordion portál, ahol mindenféle színes-szagos infók találhatók róluk és persze Midasz királyról a hely ásatói, a University of Pennsylvania régészei tálalásában.

Július 16-20. között Leidenben lesz az 58. "RAI" (Rencontre Assyriologique Internationale), az ókori keleti régészet és kutatás talán legfontosabb rendszeres eseménye. A honlap itt, a részletes program itt. (Ill. az "Agyagpap" ajánlója itt és itt.)

"The Shape of Script" címmel új írástörténeti kötettel jelentkezett Stephen D. Houston, akinek köteteit újabban én is gyakran forgatom, amikor az urartui sztéléfeliratokkal mint médiával foglalkozgatok. (Az előszó pdf-je ingyen letölthető innen. - a képen a könyv borítója látható.)

Hasznos kis alkalmazás a Classical Timeline nevű program, ami gyakorlatilag egy multimédiás online időszalagként funkcionál. A képernyő nagyobb felületén antik romrészletek láthatóak, míg alul egy időszalag van; különböző színű pontok jelzik az adott évszámhoz felvitt tartalmakat (filozófia, irodalom, eseménytörténet, stb.) A szalagon az egét görgetésével lehet mozogni. A még béta állapotban, de szép remények előtt álló alkalmazáson a legelső felvitt időpont jelen állás szerint Kr.e. 508 ("Athenean democracy"), a legutolsó Szt. Ágoston életrajzi adatai; nyilvánvalóan a szerkesztők további céljai a puszta kép és adattáron túl különböző oktatóanyagok közzététele. De amíg ez nem történik meg, addig is hasznos dolog az időszalagot bogarászni; ja, és persze jó lenne, ha nem csak a klasszikus antikvitásról lenne szó, de ne legyünk telhetetlenek.